/Ajánlom az olvasás éjszakája alkalmából/

„Hiszen mi mindennap olvasunk”- mondanátok Ti. Például laptopon, tableten, okostelefonon stb.

Nem, én nem erről beszélek…

Lássuk csak!

Az internet sok mindenre jó, már szinte mindenhol elérhető, bármire rá tudsz keresni. Segít a tanulásban, a munkádban.

Ötleteket ad például:

• lakberendezéshez,
• kertészkedéshez,
• kitűnő recepteket tudsz összeválogatni a receptáradba,
• hobbijaidnak élhetsz,
• felkutathatod régi ismerőseidet, velük kapcsolatba léphetsz,
• sőt még könyvet is olvashatsz, e-book formában, vagy pdf formátumban letöltöd az okostelefonodra.

És mindeközben egy monitort nézel, az egeret és a billetyűzetet nyomkodod vagy a telefonod kijelzőjét bámulod.

Túl tárgyiasult, érzelemmentes, gépi cselekvés ez.

Nem arról van szó, hogy rossz vagy meghökkentő az a tény, hogy az interneten keresztül olvastok. A baj ott van, hogy CSAK ott olvastok.

Mindenképpen tudnod kell, hogy az internet világában szegényebb maradsz azzal az élménnyel, amit egy könyv elolvasása adna meg neked.

Tudom, hogy állandóan az okostelefonokon lógtok, és azt pötyögitek egész nap, és ha feltennénk azt a kérdést, hogy emlékszel-e arra mit olvastál tegnap délelőtt? Milyen sporthírt olvastál el a tegnapi meccs után? Már nem emlékeznétek rá. Vagy ha emlékszel is rá, azt már nem tudod, hogy melyik honlapon olvastad.

Beleolvasol kicsit ebbe, majd abba, közben vagy beszélnek melletted, vagy szól a tévé. Becsuksz egy lapot, megnyitsz egy másikat, igazából csak az alapvető információkat akarod megtudni, így átsiklasz az adott cikken azokért és kész, ennyi volt az olvasás. A szókincsed nem sokat fejlődött, az agyad sem erőltette meg magát.

Vajon csak ezt látja majd tőled a gyereked is?

Milyen szókinccsel fog rendelkezni az a gyermek, akinek szülei csak az interneten olvasnak? Akiknek könyv nem kerül a kezébe?

Nem mondom, hogy egyedül a mai társadalom felelős azért, hogy nincs a kezetekben könyv, nem lehet egyöntetűen hibáztatni senkit és egyik rendszert sem.

Nézzük a tényeket.

Tény, hogy az internet az utóbbi években óriási lendülettel tört be mindennapjainkba. Minden e körül forog. Előtérbe került az elektronikus levelezés, a számítógép mindenórás használata. Az okostelefonok, majd tabletek megjelenésével szinte egész napunkat az interneten töltjük.

Tény, hogy háttérbe kerültek a könyvek. Mivel az interneten mindenhez hozzájuthat az ember, már nincs szüksége a két kilós lexionra vagy az idegen nyelvű szótárra. A neten elérhető a tévé újság, a korábban megvásárolt búlvár,- vagy hírlap, így azokat sem kell megvennünk. S valóban mennyi pénzt megspórolunk ezzel.

Tény, hogy a könyvek ára eltúlzóan megnőtt. Durván 4.000 Ft alatt nem lehet jó minőségű könyvet kapni. Ez is egy igen erős érv, amiért nem vásárolunk könyveket.

Tény, hogy ha nem vagy könyvklubtag, vagy nem állsz rá direkt az ilyen oldalakra, fogalmad sincs mik a best-sellerek, mik a menő könyvek, azaz hiányzik a könyvek kellő népszerűsítése.

Tény, hogy nem szeretnek az emberek olvasni. Hosszú írásokat végképp.

Tény, hogy nincs időnk olvasni. Vagyis azt hisszük és ez egy jó kifogás.

Tény, hogy gyermekként, aki nem sajátítja el az olvasást kellő mélységben, az nem szeret olvasni felnőtt korában. Hiszen nem érti, amit olvas.

Tény, hogy az iskolában a kötelező olvasmányok rányomják a bélyeget a gyermeki lélekre. A kötelezők mindig mumust játszottak. Szerintem nem volt olyan nemzedék, akik egyöntetűen szerettek volna kötelezőt olvasni. Mert ugye kötelező... Ki ne emlékezne Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényére. A könyv vontatott, nagyon hosszú (ámbár felnőtt fejjel már kitűnő), amely nem 11-12 éves gyermekeknek való.

Megjegyzem, kötelezőt én sem szerettem olvasni, de elolvastam, mert kellett. Ma már nem kell, csak a felét, a másik felét majd DVD-n megnézi az egész osztály…

Igen, a XXI. századot írjuk, az internet forradalmát, ami rabul ejtett mindenkit. Már bekerült az oktatási rendszerbe. A számítógép, tanulói laptop használat szinte kötelezővé vált a tanórákon. A tananyag meghatározott %-át már interaktív táblán kell leadni a pedagógusoknak.

A gyerek ugyanazt látja az iskolában, mint otthon. Számítógép, okostelefon, tablet, internet...

Az iskola továbbra is a kötelező olvasmányokat nyomja, ami által a gyermek nem fogja megszeretni a könyveket és az olvasást sem.

Ma már a szülő elsődleges feladata az olvasás megszeretése a gyermekkel.

Rajtad is múlik, hogy felnőttként fog-e olvasni, milyen szókinccsel fog rendelkezni.

Meg kell adni a lehetőséget, hogy megismerkedhessen a könyvekkel.

Add a kezébe már egészen pici korában, és ne tablet legyen az első szülinapi ajándéka...

És hogy miért lovagolok ezen a témán?

Aki fogott már könyvet a kezében, aki olvasott már el így regényt, novellát, az tudja, hogy miről beszélek.

Az érzésről.

Arról az élményről beszélek, amit csak egy KÖNYV tud megadni.

Sokkal élvezetesebb a könyvet lapozni, mint az egérrel görgetni, az e-booknak nincs se szaga, sem új könyv illata. A friss papír illata átjárja a szobát, amikor először nyitod ki az új könyvet. És egy régi könyvnek is van illata, az emlék illata.

Én még abból a generációból származom, akinek adtak könyvet a kezébe. Azok táborát erősítem, akik szeretnek olvasni. Még előttem a kép, amikor a nagy hírlapot szedi szét lapjaira édesapám. Még előttem a kép, amikor édesanyám nyitja ki a mesekönyvet és olvas nekünk.

"Persze mert nem volt mobiltelefon, sem számítógép. Nem volt ezekre lehetőségetek" - mondanátok Ti.

"Valóban, és nem is volt rá szükségünk"-mondom én.

Most van rá lehetőségetek, ki is használjátok. A könyvek pedig porosodnak a polcokon, a könyvtárakban, a padláson. Szomorúak, amiért életük leáldozóban van.

Ne félj a könyvektől. Fogd meg, nyisd ki és olvass bele, olvasd el.

Tudom,  már nem trendi a könyv. De légy EGYEDI, lépj ki a tömegből.

Mutasd meg TE, hogy visszatudod csempészni a könyveket a fiatalok életébe.

Tudom, hogy képes vagy rá, csak bíznod kell önmagadban!

És kedves szülők egy jó könyv hatalmas élményt nyújthat gyermekednek, lepd meg eggyel, szerezz neki örömet!

Szeressetek olvasni és tanítsátok meg gyermekeiteket az olvasás szeretetére!